Ha egészséges, jól termő növényeket szeretne a kertjében, akkor...
...ezekről a fontos dolgokról mindenképpen tudnia kell!
Növények számára ugyanolyan fontos a tápelem mint az embereknek, náluk a 3 leggyakoribb tápelem a nitrogén, foszfor és a kálium. Ezek közül amit minden évben pótolnunk kell, az a nitrogént, ugyanis a talajból kimossa a víz. A másik 2 elemet elég 2-3 évente pótolni, de azzal sem ártunk ha évente pótoljuk.
1.Nitrogéntartalmú műtrágyák
A két leggyakoribb műtrágyánk a pétisó és az ammóniumnitrát. Az utóbbit csak meszes talajon érdemes használni, ugyanis a talajt erősen savanyítja. Pétisó mésztartalma ezt ellensúlyozza, 23-34% között van a hatóanyagtartalmuk.
Nitrogéntartalmú műtrágyát ne szórjunk ki ősszel, ugyanis a tavaszi intenzív növekedési időszakig lemosódik a talaj alsó rétegeibe. Ezért célszerű vetés előtt 1-2 héttel a harmadát beletenni a talajba pl. rotálással. A többi adagot osszuk el 2-3 részre és a zöld részek gyors növekedésének idején, ez az idő általában május június.
Ősszel a növénymaradványok és kevésbé érett, almosabb szerves trágya bemunkálásakor adhatunk egy 1kg/100m2 nitrogénműtrágyát a lebomlás elősegítésére.
A nitrogén egy határig növeli a termésmennyiséget, egy határon túl a káliummal ellentétben rontja a minőséget. Túlzásba se vigyük a mátrágyázást, ugyanis megnövekedhet a gyökérzöldségfélék, saláták NO3 tartalma és mérgező hatása lesz.
Túl sok nitrogén hátrányai:
- nagy levélfelület növeli a párologtatást, ezáltal nagy lesz a vízigény ez pedig
vízpazarláshoz vezet
- laza szövetűek lesznek a növények
- ellenállóképességük csökken a hővel, faggyal, szárazsággal és a kórokozókkal szemben
- rossz lesz a tárolhatóság, az alacsony szárazanyagtartalom miatt
- jóval kevesebb íz és aromaanyag keletkezik
- hosszabb lesz a tenyészidő, késik a virágzás és a termésképzés
- talajból kimosódó tápanyag egyrészt elvész, másrészt környezet szennyezést okoz
2. Foszfortartalmú műtrágyák
Szántás előtt ősszel a szervestrágyával együtt kell beleforgatni a talajba, de közvetlen vetés előtt is adhatjuk a sorba, ugyanis legnagyobb mennyiségben a csirázó növény ezt igényli. Utóbbi esetben érett trágyával vagy komposzttal keverjük össze, és 1dkg-t szórjunk 1 folyóméterre. A foszfor a talajban igen erősen kötődik, míg a nitrogén akár 1m-t is képes mozogni tenyészidőbem, addig a foszfor max. 5cm-t egész évben, ezért is fontos a gyökérmélységébe méllyen szántsuk bele és elég évente, de ritkábban is belejuttatni.
3. Káliumtartalmú műtrágyák
Kálium kálisó (KCL) és kénsavas káli, káliumszulfát alakjában kapható leginkább. Foszfáttrágyákhoz hasonlóan, az őszi szántással azokkal együtt munkáljuk bele a földbe, ugyanis ez is jól megkötődik a talajban. Ha elmaradt az őszi kiszórás, tavasszal inkább a KCL helyett inkább kissé drágább káliumszulfátot használjuk, mert sok növény pl. köszméte, szamóca, málna érzékeny a klórra. Káliumtartalmú műtrágyák 40-60%-os hatóanyagtartalmúak.
Jó káliumellátás hasznai
- képes fokozni a növények szárazságtűrését, mivel javítja a vízfelvételt és vízmegtartó
képességét
- nagy szerepe van a tömeggyarapodásban és a szénhidrát képzésben
- csökkenti a fagyveszélyt, ellensúlyozza a nitrogén hatását
- javítja a tartalék tápanyag raktározását
Túl adagolás esetén megnő a talaj sókoncentrációja, ami a növény kiszáradásához, lankadásához vezet, illetve a gyökér is károsodik ezáltal.
A Facebook adatlapodon később is megtalálod ezt az oldalt, ha a Megosztás gombra kattintasz.
